ajánló
Vörösmarty Mihály

Csongor és Tünde

Gyönyörű, zavaros, komikus, tragikus kötelező remekmű: csupa kontraszt, csupa ellentmondás. Már az alapjául szolgáló Árgirus-történet is: korabeli ponyva, zsebben is elférő olcsó love story, amely mégis a legősibb, legmélyebb mesei motívumokból építkezik. Furcsa mű, a mai fülnek nehezen érthető. Csupa kérdés, csupa rejtély, csupa titok.
hun
  • 2012/2013 évad naptár
2013. május
H K Sz Cs P Sz V
29 30 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2
Nyomtatható havi műsor
Előadások az alábbiak szerint:
Kacsoh Pongrácz

János vitéz I.

 
gdi7   2009.01.20 16:09 [183 / 183]
bocsánat, József természetesen nem tudom miért írtam Lászlót...
gdi7   2009.01.20 16:06 [182 / 183]
Méltatlanul kevés szó esik erről a szereposztásról, pedig rám ez tette a mélyebb benyomást. Az elejétől a végéig egy olyan érzelmi spirálban tartott, hogy eszembe se jutott objektíven értékelni vagy hibákat keresni, annyira lekötöttek a szereplők és az előadás. Udvaros Dorottya átváltozása ijeszően élethű volt (bár Csoma sminkeléséért is gratula), a két mostoha közül őt éreztem a ridegebbnek, kegyetlenebbnek - még talán a kötéllel is erősebben bánt Iluska verésénél. Nem tudom, milyen lesz Szarvas Lászlóval az első szereposztás de az biztos, hogy Hevér Gábort nehéz lesz überelni. Az ember csak szorongotta, szorongatta a zsebkendőt valahányszor elkezdett énekelni. Stohl András hangja gyönyörűen szól Jancsiként, Ő és Bagó kettőse nagyon erősen hat az emberre, főpróbán visszafolytott csöndek voltak akkor amikor együtt voltak a színpadon. Radnay Csilla mindkét szereposztásban zseniális, nem lehet rá jobb szót találni. Az Iluskák nem tettek rám annyira mély benyomást, jók voltak ugyan mind a ketten, de Stohl és Hevér nagyon elvonta a figyelmemet róluk. Hirtelen ennyi. Szerintem ezt az előadást még sokszor fogom megnézni
ramona   2009.01.20 15:49 [181 / 183]
Klikkeljetek a SAJTÓ- ra is !
ramona   2009.01.20 15:41 [180 / 183]
Szóljatok hozzá :
Szerintetek ez a filozófia kell nekünk ?
ramona   2009.01.20 15:39 [179 / 183]
János vitéz a tündérkurvák országában
János vitéz II.valuska lászló - valuska@mail.index..hu
| 2009. 01. 20., 12:14 | Frissítve: 3 órája
Tündérország az Alföldi Róbert rendezte János vitézben egy zajos, büdös metrómegálló, ahol kurvák a tündérek, és boldogság sincsen. A kedélyes magyaroskodástól kézenfogva vezet minket a rendező a reménytelenségbe a Nemzeti Színházban. Kérdés, hogy ez elég-e.

h i r d e t é s
Minden nemzetnek vannak olyan kiemelt fontosságú szövegei, amelyekkel meghatározzák magukat, nálunk többek között a János vitéz ilyen, amit Petőfi Sándor 1844-45-ben írt, hogy azóta minden generáció kötelességszerűen szavalja: “Tüzesen süt le a nyári nap sugára/ Az ég tetejéről a juhászbojtárra.” A verses meseregényhez ezért nagyon nehéz nyúlni, bottal piszkálni könnyebb lenne, annyi minden rakódott rá, Kosztolányi szerint például ez a magyar Odüsszeia. És persze paraszteposz meg elbeszélő költemény, de leginkább daljáték.

Ruháját a patakban mossa
Lehetetlen szeretni ezeket a kötelező iskolai olvasmányokat a sok tanári kommentár és okoskodás miatt: Mit üzen a szerző, ugye. Amikor kántálva, egymást folytatva kell felmondani a János vitézt. Ezért itt az ideje egy erős újraértelmezésnek.

A nemzeti mint jelző
Új igazgatóként Alföldi Róbert a nemzeti jelzőt szeretné újraértelmezni, amihez a János vitéz kiváló eszköz: bojtárból lett hős huszár a főszereplő. A vállalás sokszor csalódást keltő: a nagyszínpadra megálmodott színdarab inkább közönségszórakoztató, mainstream munka lett sok dallal. Még a motívumok szétcincálásába sem megy bele: pedig lehetne a csákótól kezdve a zászlón át az egész petőfis mítoszteremtésig sok mindenbe. Mert elég csak belegondolni, hogy Kacsóh darabját a Királyi Színházban 689 alkalommal játszották, óriási siker volt, új időszakot nyitott az operettben és a színházban is. De Alföldi csak kedvesen elviccelődik a János vitézzel.

Széles magyar rónaság
Ráadásul Petőfi Sándor helyett Kacsóh Pongrác daljátékát követi Alföldi, aki kétféle szereposztásban játszatja a darabot, így van János vitéz 1. és 2. is. Az elsőben Stohl András alakítja Kukorica Jancsit, Udvaros Dorottya a gonosz mostohát és Söptei Andrea Iluskát, míg a másodikban Mátyássy Bence Jancsit, Tomps Kátya Iluskát és Csoma Judit a mostohát, Szabó Kimmel Tamás a strázsamestert. A második előadást láttuk, így most csak arról, valószínűleg hiába ugyanaz a rendezés, a két darab biztosan teljesen más.

Az említett fiatalos előadásban Mátyássy Bence kamaszos erővel szeret, küzd és bukik bele saját reményeibe, míg a Valami Amerika 2-ben befutott Tompos Kátya remekül énekelve lesz a falu szépéből boldogtalan prostikirálylány (a színésznő eddig mindenben nagyon meggyőző, ez van). A Megy a gőzös és a leendő Fenyő Miklós-film főszereplője, Szabó Kimmel Tamás strázsamesterként a háttérben is jó, és míg Mátyássy a naiv hőst hozza, addig ő a vicces-tökös ellentétet.

Tompos Kátya és a magyar motívum
A két szereposztás mellett fontos, hogy három különböző színt talált ki Alföldi, mintha 3 darab lenne: a búzamezőn kúró fiatalok falusi életképéből alakul át finoman hangolt magányosság-történetté Jancsi története, amikor ott kell hagynia a rendkívül jó hangú, szép Iluskáját, akit Kátya elnyomott kamaszlányként alakít. Az elnyomó gonosz mostoha szerepében Csoma Judit egy-egy arcjátékkal lett nagyon erős.

A mesének vége
A második felvonás francia udvarának díszletezése az elsővel szemben számomra nem működött, sok volt a giccs, a térelosztás is rossz. A francia királylány (Radnay Csilla) egyszerre volt popdíva és hatalomra törő, férfias, harcias uralkodó, aki szerencsétlen apját hajtja a harcra. A Spindler Béla alakította király egy kifigurázott, teszetosza Gyurcsányra hasonlít, aki maga is szerepet játszik: kivezetné a rosszból az övéit, csak senki nem érti meg. Itt talán Jancsi megőrülése tűnik ki, és egy egészen rossz és ízléstelen rendezői megoldás: Bagó elhozza a rózsát Jancsinak, amit a kivetítőn is megmutatnak a háttérben.

Stohl vitéz megtalálja Iluskáját
A mesének a harmadik felvonásra végleg annyi, Tündérország helyett egy metrómegállóban találja magát Jancsi és Bagó, hogy egy szalonnázás után Bagó bevallja, hogy ő mindig Iluskát szerette, de annyira, hogy segített Jancsit elvezetni hozzá a metrómegállóba, mert Tündérország nincs, csak a szemét, a híres, piros öntött műanyagszékekkel. Ebben a felvonásban derül ki, hogy talán a Bagót alakító Hevér Gábornak jutott a legtöbb lehetőség többféle arcot is megmutatni, a darab eleji vicces karakterből a végére fájdalmas szerelmessé válik.

Ehhez képest Jancsi a kurvákká átalakult tündérek királynőjével, Iluskával történő találkozása elég kidolgozatlan, Jancsi nem vívódik, elmenekül Iluskája elől, így Petőfi János vitézével ellentétben itt nem élnek örök boldogságban Tündérországban.

A végén áll Jancsi és Bagó a nagy büdös semmi közepén a kis, összeaszott magyar rögvalóban, bámulnak előre, a reménytelenségbe. Alföldi pontosan felépített darabjában jól láthatóan a tréfás-vicces történetből jutunk el a teljes kiábrándulásba, a jövőkép nélküli világba, ahol Jancsi önmagát választja a szerelem helyett, amiért mindig küzdött.

A háromfelvonásos daljáték pontos felépítése mellett a legnagyobb eredménye annyi, hogy a János vitézből egy mindenből kiábrándult férfit farag, játssza azt a 28 éves Mátyássy Bence, vagy a 41 éves Stohl András. Pedig Petőfi intenciója szerint Kukorica Jancsi lesz a példakép, aki bizonyítja, bármit elérhet a magyar ember, csak akarnia kell. Alföldi azt bizonyítja, hogy elértük a sötét reménytelenséget, amikor már se a haza, se a szerelem, se a mese nem fontos. Pedig Alföldit ennél sokkal bátrabb rendezőnek ismertük meg.

Küldje el ezt a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére
Edina   2009.01.20 11:39 [178 / 183]
Szerintem a zenekar is nagyon jó volt... én még most is azon kapom magam időnként, hogy a dalalmokat dúdolom...
S amúgy nekem Stohl András János vitéze jobban tetszett egy picivel, Iluskának pedig Kátya...
Bodrogi Gyula pedig zseniális francia király volt!
angainor   2009.01.19 19:16 [177 / 183]
Egy kritika:
http://muzsakkertje.freeblog.hu/archives/2009/01/1
7/Nemzetiesen/
522754   2009.01.19 17:30 [176 / 183]
Január 18-án délután láttam az előadást és összeségében nagyon tetszett.
Zseniális rendezés, ötletes díszlet. Kiváló szinészi teljesítmény Udvaros Dorottya és Stohl András részéről.
Viszont nem éreztem a zenekar átütő, tömör szólamát.
Ferke   2009.01.18 23:34 [175 / 183]
A színészek remekek, vita nem fér hozzá....Csak hát...
Gabriella54   2009.01.18 23:30 [174 / 183]
Nem térek magamhoz, egyszerűen remek volt! A Jézusra emlékeztető Jancsit mondjuk kihagytam volna (mármint az ilyetén ábrázolást), de egyébként - gratula! Stohl Andrásnak többet kéne énekelnie!
Külön öröm volt, hogy Bagó szerepében Hevér Gábort láthattuk, az Egy rózsaszál...közben rendesen hallatszott a nézőtéren a szipogás meg az orrfújás.
Bodrogi Gyula francia királyáról csak felsőfokban lehet beszélni, remek volt!
Tudom, hogy a mai világ tényleg ilyen sivár és kegyetlen, de azért még létezik szerelem (szegény Petőfi, Heltai Jenő és Kacsoh Pongrác forognak a sírjukban, hogy ennyire megváltoztatták a végét).
Témakörök
© 2008 Nemzeti Színház. Minden jog fenntartva.