Nemzeti Színház

ajánló

Vörösmarty Mihály

Csongor és Tünde

Gyönyörű, zavaros, komikus, tragikus kötelező remekmű: csupa kontraszt, csupa ellentmondás. Már az alapjául szolgáló Árgirus-történet is: korabeli ponyva, zsebben is elférő olcsó love story, amely mégis a legősibb, legmélyebb mesei motívumokból építkezik. Furcsa mű, a mai fülnek nehezen érthető. Csupa kérdés, csupa rejtély, csupa titok.

hun

2012/2013 évad naptár

	2013. május
H	K	Sz	Cs	P	Sz	V
29	30	1	2	3	4	5
6	7	8	9	10	11	12
13	14	15	16	17	18	19
20	21	22	23	24	25	26
27	28	29	30	31	1	2

Nyomtatható havi műsor

Előadások az alábbiak szerint:

Kacsoh Pongrácz

János vitéz I.

gdi7		2009.01.20 16:09	[183 / 183]
bocsánat, József természetesen nem tudom miért írtam Lászlót...

gdi7		2009.01.20 16:06	[182 / 183]
Méltatlanul kevés szó esik erről a szereposztásról, pedig rám ez tette a mélyebb benyomást. Az elejétől a végéig egy olyan érzelmi spirálban tartott, hogy eszembe se jutott objektíven értékelni vagy hibákat keresni, annyira lekötöttek a szereplők és az előadás. Udvaros Dorottya átváltozása ijeszően élethű volt (bár Csoma sminkeléséért is gratula), a két mostoha közül őt éreztem a ridegebbnek, kegyetlenebbnek - még talán a kötéllel is erősebben bánt Iluska verésénél. Nem tudom, milyen lesz Szarvas Lászlóval az első szereposztás de az biztos, hogy Hevér Gábort nehéz lesz überelni. Az ember csak szorongotta, szorongatta a zsebkendőt valahányszor elkezdett énekelni. Stohl András hangja gyönyörűen szól Jancsiként, Ő és Bagó kettőse nagyon erősen hat az emberre, főpróbán visszafolytott csöndek voltak akkor amikor együtt voltak a színpadon. Radnay Csilla mindkét szereposztásban zseniális, nem lehet rá jobb szót találni. Az Iluskák nem tettek rám annyira mély benyomást, jók voltak ugyan mind a ketten, de Stohl és Hevér nagyon elvonta a figyelmemet róluk. Hirtelen ennyi. Szerintem ezt az előadást még sokszor fogom megnézni

ramona		2009.01.20 15:49	[181 / 183]
Klikkeljetek a SAJTÓ- ra is !

ramona		2009.01.20 15:41	[180 / 183]
Szóljatok hozzá : Szerintetek ez a filozófia kell nekünk ?

ramona		2009.01.20 15:39	[179 / 183]
János vitéz a tündérkurvák országában János vitéz II.valuska lászló - valuska@mail.index..hu \| 2009. 01. 20., 12:14 \| Frissítve: 3 órája Tündérország az Alföldi Róbert rendezte János vitézben egy zajos, büdös metrómegálló, ahol kurvák a tündérek, és boldogság sincsen. A kedélyes magyaroskodástól kézenfogva vezet minket a rendező a reménytelenségbe a Nemzeti Színházban. Kérdés, hogy ez elég-e. h i r d e t é s Minden nemzetnek vannak olyan kiemelt fontosságú szövegei, amelyekkel meghatározzák magukat, nálunk többek között a János vitéz ilyen, amit Petőfi Sándor 1844-45-ben írt, hogy azóta minden generáció kötelességszerűen szavalja: “Tüzesen süt le a nyári nap sugára/ Az ég tetejéről a juhászbojtárra.” A verses meseregényhez ezért nagyon nehéz nyúlni, bottal piszkálni könnyebb lenne, annyi minden rakódott rá, Kosztolányi szerint például ez a magyar Odüsszeia. És persze paraszteposz meg elbeszélő költemény, de leginkább daljáték. Ruháját a patakban mossa Lehetetlen szeretni ezeket a kötelező iskolai olvasmányokat a sok tanári kommentár és okoskodás miatt: Mit üzen a szerző, ugye. Amikor kántálva, egymást folytatva kell felmondani a János vitézt. Ezért itt az ideje egy erős újraértelmezésnek. A nemzeti mint jelző Új igazgatóként Alföldi Róbert a nemzeti jelzőt szeretné újraértelmezni, amihez a János vitéz kiváló eszköz: bojtárból lett hős huszár a főszereplő. A vállalás sokszor csalódást keltő: a nagyszínpadra megálmodott színdarab inkább közönségszórakoztató, mainstream munka lett sok dallal. Még a motívumok szétcincálásába sem megy bele: pedig lehetne a csákótól kezdve a zászlón át az egész petőfis mítoszteremtésig sok mindenbe. Mert elég csak belegondolni, hogy Kacsóh darabját a Királyi Színházban 689 alkalommal játszották, óriási siker volt, új időszakot nyitott az operettben és a színházban is. De Alföldi csak kedvesen elviccelődik a János vitézzel. Széles magyar rónaság Ráadásul Petőfi Sándor helyett Kacsóh Pongrác daljátékát követi Alföldi, aki kétféle szereposztásban játszatja a darabot, így van János vitéz 1. és 2. is. Az elsőben Stohl András alakítja Kukorica Jancsit, Udvaros Dorottya a gonosz mostohát és Söptei Andrea Iluskát, míg a másodikban Mátyássy Bence Jancsit, Tomps Kátya Iluskát és Csoma Judit a mostohát, Szabó Kimmel Tamás a strázsamestert. A második előadást láttuk, így most csak arról, valószínűleg hiába ugyanaz a rendezés, a két darab biztosan teljesen más. Az említett fiatalos előadásban Mátyássy Bence kamaszos erővel szeret, küzd és bukik bele saját reményeibe, míg a Valami Amerika 2-ben befutott Tompos Kátya remekül énekelve lesz a falu szépéből boldogtalan prostikirálylány (a színésznő eddig mindenben nagyon meggyőző, ez van). A Megy a gőzös és a leendő Fenyő Miklós-film főszereplője, Szabó Kimmel Tamás strázsamesterként a háttérben is jó, és míg Mátyássy a naiv hőst hozza, addig ő a vicces-tökös ellentétet. Tompos Kátya és a magyar motívum A két szereposztás mellett fontos, hogy három különböző színt talált ki Alföldi, mintha 3 darab lenne: a búzamezőn kúró fiatalok falusi életképéből alakul át finoman hangolt magányosság-történetté Jancsi története, amikor ott kell hagynia a rendkívül jó hangú, szép Iluskáját, akit Kátya elnyomott kamaszlányként alakít. Az elnyomó gonosz mostoha szerepében Csoma Judit egy-egy arcjátékkal lett nagyon erős. A mesének vége A második felvonás francia udvarának díszletezése az elsővel szemben számomra nem működött, sok volt a giccs, a térelosztás is rossz. A francia királylány (Radnay Csilla) egyszerre volt popdíva és hatalomra törő, férfias, harcias uralkodó, aki szerencsétlen apját hajtja a harcra. A Spindler Béla alakította király egy kifigurázott, teszetosza Gyurcsányra hasonlít, aki maga is szerepet játszik: kivezetné a rosszból az övéit, csak senki nem érti meg. Itt talán Jancsi megőrülése tűnik ki, és egy egészen rossz és ízléstelen rendezői megoldás: Bagó elhozza a rózsát Jancsinak, amit a kivetítőn is megmutatnak a háttérben. Stohl vitéz megtalálja Iluskáját A mesének a harmadik felvonásra végleg annyi, Tündérország helyett egy metrómegállóban találja magát Jancsi és Bagó, hogy egy szalonnázás után Bagó bevallja, hogy ő mindig Iluskát szerette, de annyira, hogy segített Jancsit elvezetni hozzá a metrómegállóba, mert Tündérország nincs, csak a szemét, a híres, piros öntött műanyagszékekkel. Ebben a felvonásban derül ki, hogy talán a Bagót alakító Hevér Gábornak jutott a legtöbb lehetőség többféle arcot is megmutatni, a darab eleji vicces karakterből a végére fájdalmas szerelmessé válik. Ehhez képest Jancsi a kurvákká átalakult tündérek királynőjével, Iluskával történő találkozása elég kidolgozatlan, Jancsi nem vívódik, elmenekül Iluskája elől, így Petőfi János vitézével ellentétben itt nem élnek örök boldogságban Tündérországban. A végén áll Jancsi és Bagó a nagy büdös semmi közepén a kis, összeaszott magyar rögvalóban, bámulnak előre, a reménytelenségbe. Alföldi pontosan felépített darabjában jól láthatóan a tréfás-vicces történetből jutunk el a teljes kiábrándulásba, a jövőkép nélküli világba, ahol Jancsi önmagát választja a szerelem helyett, amiért mindig küzdött. A háromfelvonásos daljáték pontos felépítése mellett a legnagyobb eredménye annyi, hogy a János vitézből egy mindenből kiábrándult férfit farag, játssza azt a 28 éves Mátyássy Bence, vagy a 41 éves Stohl András. Pedig Petőfi intenciója szerint Kukorica Jancsi lesz a példakép, aki bizonyítja, bármit elérhet a magyar ember, csak akarnia kell. Alföldi azt bizonyítja, hogy elértük a sötét reménytelenséget, amikor már se a haza, se a szerelem, se a mese nem fontos. Pedig Alföldit ennél sokkal bátrabb rendezőnek ismertük meg. Küldje el ezt a cikket \| Nyomtatás \| A lap tetejére

Edina		2009.01.20 11:39	[178 / 183]
Szerintem a zenekar is nagyon jó volt... én még most is azon kapom magam időnként, hogy a dalalmokat dúdolom... S amúgy nekem Stohl András János vitéze jobban tetszett egy picivel, Iluskának pedig Kátya... Bodrogi Gyula pedig zseniális francia király volt!

angainor		2009.01.19 19:16	[177 / 183]
Egy kritika: http://muzsakkertje.freeblog.hu/archives/2009/01/1 7/Nemzetiesen/

522754		2009.01.19 17:30	[176 / 183]
Január 18-án délután láttam az előadást és összeségében nagyon tetszett. Zseniális rendezés, ötletes díszlet. Kiváló szinészi teljesítmény Udvaros Dorottya és Stohl András részéről. Viszont nem éreztem a zenekar átütő, tömör szólamát.

Ferke		2009.01.18 23:34	[175 / 183]
A színészek remekek, vita nem fér hozzá....Csak hát...

Gabriella54		2009.01.18 23:30	[174 / 183]
Nem térek magamhoz, egyszerűen remek volt! A Jézusra emlékeztető Jancsit mondjuk kihagytam volna (mármint az ilyetén ábrázolást), de egyébként - gratula! Stohl Andrásnak többet kéne énekelnie! Külön öröm volt, hogy Bagó szerepében Hevér Gábort láthattuk, az Egy rózsaszál...közben rendesen hallatszott a nézőtéren a szipogás meg az orrfújás. Bodrogi Gyula francia királyáról csak felsőfokban lehet beszélni, remek volt! Tudom, hogy a mai világ tényleg ilyen sivár és kegyetlen, de azért még létezik szerelem (szegény Petőfi, Heltai Jenő és Kacsoh Pongrác forognak a sírjukban, hogy ennyire megváltoztatták a végét).

oldalak:

1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19

Témakörök

Csongor és Tünde

Hazafit nekünk!

Bánk bán - junior -

Egyszer élünk avagy a tenger azontúl tűnik semmiségbe

Egy lócsiszár virágvasárnapja

Orfeusz alászáll

Náthán gyermekei

Én vagyok a Te

The Complete Works of William Shakespeare (abridged)

Angyalok Amerikában

A velencei kalmár

Az ördög szekrénye

Vadászjelenetek Alsó-Bajorországból

Molière: Tartuffe

Az ember tragédiája

Tizenkét dühös ember

A PanoDráma bemutatja : Szóról szóra

Holdbeli csónakos

Egy elsurranó patkány

Vesztegzár a Grand Hotelben

Ármány és szerelem

Jó estét nyár, jó estét szerelem

János vitéz II.

János vitéz I.

Vevők és albérlők szolgasága

Berzsián és Dideki

Péter és a farkas / A katona története

Jeremiás avagy Isten hidege

Mein Kampf (Harcom)

Ármány és szerelem - az előadásban elhangzó zeneművek egy estén

Vasárnapi Ebéd

Házasságon innen és túl

Barbárok melankóliája - I.

Akarod vagy nem

Az óra, amikor semmit sem tudtunk egymásról

The truth about THE KENNEDYS

A szőke ciklon (The Blonde Hurricane)

Ákombákom - Kézdy György előadóestje

Szépet fogtok álmodni! (megcsalás-verziók)

The Black Rider

A Mester és Margarita

Amalfi hercegnő

Szomorú vasárnap

Találd ki magad!

Mars cím nélkül (Untitled Mars)

Pokoli disznótor

Vassza Zseleznova / A kivétel és a szabály

A hét asszonya /SzépRóza-monológok/

Warrenné mestersége

Premier (Opening Night)

Mesél a bécsi erdő

Tovább is van...

Anyám, Kleopátra

Gála Magyarföld Fatemplomáért

Csongor és Tünde

Leonce és Léna / Parasztopera

Tingli-Tangli - 101 éves a magyar kabaré

Az ötödik pecsét

A varázsló kertje

A titokzatos világválogatott

One Set To Love

Andromaché - tanulmány

Az ügynök halála

Györgyike, drága gyermek

Czillei és a Hunyadiak

Egy portugál apáca levelei

© 2008 Nemzeti Színház. Minden jog fenntartva.