ajánló
Móricz Zsigmond

Úri muri

Móricz Zsigmond 1929-ben írott művét most újra műsorára tűzi a Nemzeti Színház. A mű a dzsentri-úri Magyarország mulatós, dorbézolós, „egyszer élünk” világát ábrázolja. A fékeveszett duhajkodást és a magyar danse macabre-t Bezerédi Zoltán állította színpadra.
hun
  • 2010/2011 évad naptár
2010. július
H K Sz Cs P Sz V
28 29 30 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31
Nyomtatható havi műsor
Előadások az alábbiak szerint:

2004. augusztus 25.

Színpadtechnika II.

 
A forgószínpadról szóló írásunk sikere a sorozat folytatására indított minket. Ebben az írásban a színpadtechnika másik különlegességével, a világon egyedülálló süllyedő rendszer vezérlésével ismerkedhetnek meg.
 


Ez a vezérlőpultja az összesen 144 négyzetméternyi mozgatható, emelhető, süllyeszthető és dönthető elektromechanikus rendszernek. A rendezői bal oldalon, a színpad fölött egy-másfél emelet magasságban található. A jobb szélső monitoron az ügyelőpulttól kezdve a színpad minden részlete látható, de számunkra most a további négy képernyő a lényeges, amelyek többek között a süllyedők mozgásának programozását, vezérlését segítik.
 
A színpadtechnika számos előadásunkban kap fontos szerepet, mostani bemutatásának apropója a III. Richard őszi premierje. Információm szerint az előadás díszletét lényegében ez a "képlékeny" színpad alkotja majd.
 
A rendező mellett ilyenkor egy technikai rendező is dolgozik, aki mindig mondja, hogy egy-egy mozgás mennyi idő alatt valósulhat meg. A rendelkezőpróbákon a színészek jeleneteinek beállítása mellett, most ez a technikai "részlet" is fontos szerepet kap.
 
Az első képen látható formáció pl. egy kereszt, amennyire a vezérlőből élőben látható. A kereszt két szára a nézőtér felé lejt, a negatív forma pedig eltűnik a süllyesztőben, ahogy pl. a Czillei és a Hunyadiak c. darabban a királyi trónterem, egy bál teljes mulató közönségével, szolgákkal, zenekarral és a trónnal egyetemben.
 
A következő képen megmutatom (ahogy a néző színtén soha nem látja), a színpad hátuljától a nézőtér felé nyíló látványt.



A narancssárga pólós kolléga helyzetéből azonosítható, honnan is irányítják a rendszert. A szinpadnyílás 12 m, a hozzánk közelebbi kiemelés kb. 3 méteren, a zenekari árok pedig most a nézőtér első sorának szintjén áll. A kép a hátsószínpad első harmadából készült, kb. 30 méterre az első sortól.



Az előző állás, de a nézőtérről, kb. az ötödik sorból. A színpad eredeti magassága, mondjuk "padlószintnek" két oldalt látszik. Tehát a főszínpad nagyobb része kb. -80 cm-en áll (van benne tartalék). Egy ilyen kép, de lényegében bármilyen bonyolultságú forma, 5-15 másodperc alatt alakul ki - ilyenkor "megmozdul a föld". Balra az oldalszínpad, amely majdnem akkora, mint a főszínpad. A jobb oldal inkább csak egy kényelmes, széles "járás". A képen a hátsószínpad nagyobbik fele zárva van.
 
kép és szöveg (eosz)
 
Kapcsolódó cikkek:
© 2008 Nemzeti Színház. Minden jog fenntartva.