|
A nyugdíjazásod óta dolgozol a rendező munkatársaként. Van különbség a rendező munkatársa és a rendezőasszisztens titulusok között?
- Igazi különbség nincs. Asszisztens az, aki az egész háttérmunkát szervezi, irányítja, az összes olyan dolgot, amivel a rendező keze alá dolgozik. Egyeztet a színészekkel a próbákról, gondoskodik róla, hogy a kellékek, a jelmezek ott legyenek a próbán, tehát tartja a kapcsolatot a rendező, és az összes, az előadást segítő ember között. A „rendező munkatársa” annyival több, hogy ha a rendező igényli, beszélget vele az aznapi próbáról, tulajdonképpen egy szellemi társ. Nem mintha az asszisztencia nem lenne az, de abban a munkában nagyobb a kiszolgálási rész, a munkatársságban pedig van valaki a rendező mellett, akire intellektuálisan is számíthat. Ez nem a képességektől függ, hanem hogy a rendezőnek mire van igénye.
Az életed nagyobb részében rendező voltál. Tavaly az Amalfi hercegnőben Balázs Zolival dolgoztál. Nyilván ő ismeri a te múltadat. Esetleg a véleményedet is kikérte, hogy ezt vagy azt hogy valósítsa meg?
- Éppen ő az, aki fiatal rendező létére sok asszisztenssel dolgozott, és azt mondta, hogy a velem való munka során tudta meg, hogy mit jelent az, hogy valaki a rendező munkatársa. Sokat beszélgettünk, és egy nagyon komoly munkatársi, mondhatnám baráti viszony alakult ki közöttünk. Általában a fiatalokkal sokkal könnyebben dolgozom, mint a korosztályommal.
Gondolom, ez azért van, mert a lelkedben megmaradtál fiatalnak, frissnek, s talán ezért sem hagytad abba a munkát a nyugdíjazásod után. Ezek szerint a színház egy olyan szerelem, ami soha nem ér véget?
- Bízom benne, hogy ennek ez a titka. A kíváncsiság megmaradt bennem, sokat járok színházba manapság is. Ha külföldön járok, ott is megnézem a helyi előadásokat, és egy ókori színházi rom is megdobogtatja a szívemet.
Hogy lettél rendező? Gyerekkorodtól érdekelt a színház világa?
- Már érettségi előtt egy színjátszó csoportot vezettem, és ott rendeztem. Ez érdekelt, és ezt akartam csinálni. Aztán elmentem az Ódry Színpadra a Főiskolára, és a színpad padlójából egy kis szálkát kiszedtem mintegy kabalaként, hogy majd oda vegyenek fel. Sikerült is, hiszen nagyon elszánt voltam.
Van olyan rendezésed, amire nagyon büszke vagy?
- A Radnóti Színpadon, ahol sokáig dolgoztam, voltak irodalmi sorozatok, ezeket nagyon szerettem. Veszprémben volt egy Koldusopera rendezésem, ami igencsak helyt állt. Valamint nagyon büszke vagyok a diplomarendezésemre, a Kertész kutyájára. Domján Edittel, Kaló Flóriánnal, és Földi Terivel dolgozhattam ott.
Mostanában mit láttál színházban, ami tetszett?
- A tavalyi évadban nagyon tetszett a Leonce és Léna a Maladype Színházban, a Kamrában a Bodó Viktor rendezte Ledarálnakeltűntem, és az itteni előadások közül A parkot nagyon jónak tartom.
Két bemutatód lesz idén, a Lear, és az Orfeusz alászáll. Mivel telnek a napjaid, hogyan zajlik az előkészítés?
- Október közepén kezdjük az Orfeuszt, abból volt már egy állító próba, kiderült, hogy a díszlet milyen lesz. Ott volt a rendező, a díszlettervező, és a műszaki kollégák. Sopsitssal még nem dolgoztam, egyelőre ismerkedünk. A régebben bemutatott Learben is én voltam az asszisztens, így aztán nagyon érdekel egy újabb felfogása a színdarabnak.
Volt olyan, hogy a rendezői múltadból fakadóan előfordult, hogy te valamit egészen másképp oldottál volna meg?
- Az elején volt ilyen, de már elmúlt. Jó pár éve - nagy megnyugvásomra- tudok úgy gondolkozni, mint a rendező.
Az előadásokon is itt vagytok?
- Igen, minden előadáson. Van egy ügyeletes titkár, ha például orvosra van szükség, azt ő hívja. Mi inkább arra figyelünk, hogy mindenki időben itt legyen. Előadás előtt fél órával itt kell lennie annak, aki a darabban szerepel, illetve, aki a második felvonásban, annak hétre. Telefonálnunk kell, ha valaki nincs jelen. Az előadás vezére az ügyelő, de nekünk is meg kell néznünk az előadást, és ha történik valami, ami rendhagyó és véletlen, akkor együtt döntünk az ügyelővel, hogy hogyan tovább. Például a Mester és Margaritában van egy forgó színpadunk, ami néha meggondolja magát. Ilyenkor rohanunk, és kitaláljuk, hogy mi legyen.
Itt mióta dolgozol?
- 2002 óta, mióta megnyitottunk.
Négyen dolgoztok a színházban rendezőasszisztensként. Kapcsolatban vagytok egymással, vagy mindenki végzi a maga munkáját?
- Ketten maradtunk itt az alapgárdából, Herpai Rita és én. Hozzánk csatlakozott két fiatal, Tüű Zsófi, és Kolics Ágota. A színház tulajdonsága, hogy azokkal szorosabb a kapcsolatod, akikkel éppen együtt dolgozol.
|
|
